Halottak napja és ősz a temetőkben

                                                 "Ha tudni akarod, hogy 
                                                   egy nemzet mennyire
                                                   becsüli a múltját, nézd
                                                   meg a temetőit."
                                                              Széchenyi István

Ti szoktatok temetőket nézegetni? Csak úgy, nem csak a halottak napján, hanem a fejfákat olvasgatva, hogy kik és hányan vannak itt-ott a nagyjaink közül. "Hallgatni" a csendet, nézegetni az elmúlás helyét, amit az ősz még inkább megmutat. A temetők is lehetnek szépek.
Én minden évben 3-4 temetőben járok az elhunyt szeretteim sírjánál, és mindegyikben megnézem a nagyra becsült emberek síremlékeit is. De amerre csak járok az országban benézegetek a temetőkbe is - persze előtte utánanézek annak, hogy van-e a településnek  becsült elhunytja, hozzá méltó, gondozott sírhelye.
De gyerekként a nagymamámmal is sokat jártam a dédnagymamám, dédnagypapám és az egyik korán meghalt nagybátyám sírjaikhoz. Aztán a nagyszüleim, az édesapám, nagynéném sírjához. Nekem ez természetes volt mindig. Sok felnőtt kerüli a temetőket, mert nem megnyugvást ad neki hanem felzaklatja. Nekem is van olyan rokonom, aki a két gyerekét soha nem vitte el a temetőkbe, aztán egyszer az én testvérem - aki a nagymamájuk - elvitte őket és csak néztek, hogy ilyen a temető, és ilyen sok ember már nem él. El kellene azt is magyarázni, hogy mi van november 2-án.
Olyan keresztény ünnep, amely eredetileg katolikus ünnep, de népi hagyományait más felekezetek is átvették. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából - általános felekezettől független - az elhunytakról való megemlékezés napjává.

A szolnoki temető

A budafoki temető

                                      A nagytétényi temető