Pünkösd 2023

 Frakfurti leves jubeles virslivel, sok zöldséggel, kelkáposztával

Csirkepörkölt, nokedlivel és friss salátával

Rántott hús petrezselymes kruplival salátával

Cigánypecsenye sült szalonnával sült burgonyával és savanyúkáposztával

Tányéron a sült szalonna és cigánypecseny a sült burgonyával

Sütés nélküli finomság : csokoládé, zabpehely, dió, darált keksz. kókuszreszelék

Alászállt a Szentlélek a 12 Apostolra , átmelegitette a szívüket: ez a Pünkösd üzenete

Pünkösdi ételeimből azok, amelyekről még nincs recept

Kunsági pandurleves

Hozzávalók: 4 adag

1 egész csirke apróléka, szárnya, far-hát része, alsócombja, 3 sárgarépa, 2 fehérrépa, 1 karalábé, kisebb zellergumó, 1 vöröshagyma, néhány szem feketebors, só, 2 teáskanál pirospaprika, 2 dkg liszt, szerecsedióvirág, egy kicsi gyömbér, 1 gerezd fokhagyma, 2 teáskanál paradicsompüré, 4 dkg zsír, 2 dl tejföl, egy fél citrom, 20 dkg lúdgégetészta
Ha egész, de pucolt csirkét veszünk, akkor megmossuk, lecsúrgatjuk, feldaraboljuk és 3 liter vízben feltesszük főni. Ha forrásnak indult, lehabozzuk,  a karikára meg kockára vágott zöldségeket, a fűszereket, a vöröshagymát, fokhagymát, paradicsompürét is beletesszük. A puhára főtt húsokat kiszedjük a levesből, a visszamaradt zöldséggel a levet leszűrjük. A lisztet a zsírban zsemleszínűre pirítjuk, és a megmosott, héjastól feldarabolt fél citrommal felfőzzük. Visszatesszük a darabolt csirkét, zöldségeket és a levesből kivett merőkanálnyi lével és a tejföllel hőkiegyenlítést végzünk, - hogy ne csapodjon ki a tejföl, így öntjük a levesbe. Még néhány percig forraljuk, utánízesítjük ha szükséges, és forrón tálaljuk. a már előre, sós vízben kifőzött lúdgégetésztára.
Fotó: ITT

Rizses borsostokány

Hozzávalók: 4 adag

60 dkg sertéslapocka, - lehet marhahús is - 1 nagyobb fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 15 dkg füstölt szalonna, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom, pár karika csípős hegyes zöldpaprika, só, bors, 1 dl fehér bor, 25 dkg rizs, 1 fejes saláta.

A húst vékony kisujjnyi csíkokra vágtam, a szalonnát szintén. A szalonnát kisütöttem, kiszedtem a zsírjából és az apróra vágott vöröshagymát benne megfonnyasztottam és az apróra vágott fokhagymát is. Beletettem a húst és a hagymás zsírban többszöri kevergetés mellett átsütöttem. Majd  kevés vízzel fölengedtem és a pörkölthöz hasonlóan kevés lében pároltam. Fövés közben hozzáadtam a szeletekre vágott, héjától és magjától megtisztított paradicsomot, zöldpaprikát  pár karika hegyes csípős paprikát, késhegynyi őrölt borsot, sót, a fehér bort - ez el is maradhat - Lefedve puhára pároltam, majd zsírjára sütöttem és hozzáadtam a kisütött szalonnadarabokat is. Pár percnyi sütés után kb 0,5 dl vizet adtam hozzá és ezzel kb. 10 percig forraltam. 
A tokány leve rövid, sűrű, barna színű, tartalmas. A rizst sós, forró vízben kifőztem, leszűrtem, kevés olajjal összekevertem és nem köretként került a tokány mellé hanem összekevertem a tokánnyal és egy kicsit összepároltam. Fejes salátával tálaltam.
Fotó: ITT

Kelt földiepres, diós, földieperlekváros lepény

Hozzávalók: nekem 35x20 cm-es tepsi, a darabszám pedig a kockára vágás nagyságától függ

60 dkg liszt, 2,5 dkg élesztő, 2 tojássárgája, 4 dl tejföl, 20 dkg margarin - de lehet vaj is - csipet só, 2 ek rum - de ez el is maradhat, én sem tettem bele - 8 dkg cukor
Töltelék: 60 dkg földieper, 20 dkg földieperlekvár, 10 dkg cukor, 1 citrom reszelt héja, 10 dkg dió, 3 dkg vaníliás cukor

A margarint a liszttel elmorzsoltam, a sót, a cukrot és az élesztőt a tejfölben feloldottam. Az átszitált lisztgödőr közepébe öntöttem a tejfölös masszát és a 2 tojássárgáját és jól összegyúrtam. Utána 1 cm vastagra nyújtottam és keveset liszteztem. Három részbe, téglalap formára hajtottam és 30 percig letakarva pihentettem. A nyújtást és a pihentetést még kétszer megismételtem.
A pihentetések alatt elkészítettem a tölteléket. Az epret megmostam, leszárítottam és félbevágtam. A megmosott, letörölt citrom héját lereszeltem. A diót apróra törtem (ezt klopfolóval nejlon zacsóba téve szoktam elkészíteni).
A kész tésztát félbevágtam és egyenként 1 cm vastagra kinyújtottam. Az egyiket a sütőpapírral kibélelt tepsibe terítettem. Megszórom a dió felével, óvatosan rákentem a lekvárt, erre jön a felezett földieper, sűrün sorba, a vágási felülettel lefelé, majd a dió maradékát is rászórtam, meg a reszelt citromhéját is és a cukrot. A tészta másik felével betakartam. Előmelegített sütőben aranybarnára sütöttem. Hagytam kihülni, majd hosszúkás tálcára tettem, kockára vágtam, 16-18 db kijön belőle. A tetejét megszórtam a vaníliás cukorral. 
Fotó: ITT

Pünkösdi ételeink

Pünkösdkor csak ketten voltunk a férjemmel, így nem volt sok és időigényes étel. 
Pünkösdkor már itt az igazi tavasz és a téli egyhangú ételeket felválthatja és változatossá teheti a különböző zöldségféle és az idény gyümölcse az eper.
A pünkösd hagyományos étele a rántott csirke uborkasalátával - ezt mi tartjuk is, de talán nincs is olyan ember, aki a rántott csirkét ne szeretné. Mi az idei ünnepkor jól becsirkéztünk., mert a szintén hagyományos kunsági  pandurleves volt, szintén csirkéből - de lehet galamb is.
De nem maradt ki a csirkepörkölt galuskával és a kelt földiepres, diós, földieperlekváros lepény sem. Süteményből is elég nekünk egyféle.
Két szép és egész rántani való csirkét vettünk, hogy elég legyen az eltervezett ételek készítéséhez. Volt egy "kakukktojás" , ami szombaton készült, a rizses borsostokány ezt is nagyon szeretjük,
Eltelt az ünnep, jó volt. Szeretjük a rokonságot, de most nélkülük voltunk, pedig örömmel tölt el, ha találkozhatunk és dicsérik az ételeim is, de most "csak" a férjem dicsérte, de nagyon és ez a legfontosabb a számomra.

Elmentünk több, itt Budapesten tartott pünkösdi rendezvényekre az egyik a  Budai Várban és alatta  a Várkert Bazárban volt, a másik  a Városligetben a Vajdahunyadvárban a Miénk a Vár! 6. Országos hagyományőrző és kulturális fesztivál volt. Nagyon mozgalmas, tartalmas programok voltak kézműves vásárok, gaszto, hagyományőrző játékok stb.

                                                           Kunsági pandurleves

                                                           Rizses borsostokány fejes salátával

                                                        Csirkepörkölt galuskával uborkasalátával

                                Rántott csirkecomb petrezselymes burgonyával uborkasalátával

                               Kelt földiepres-diós-földieperlekváros lepény

Áldott Pünkösdi Ünnepeket!

A pünkösd is mozgó ünnep, a húsvét idejétől függően május 10. és június 13. közé eshet. Az idén május 20-21.
A pünkösd éppen 50 nappal követi a húsvétot. A húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep. A kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. Ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.

A kiáradó Szentlélek szimbóluma még a fehér galamb is, az áramló tiszta lélek határtalanságát, az újrakezdés és békés élet reményét is tükrözi. 

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Hagyományos a május elsejére virradó éjszaka állított májusfa. Másik jeles alkalom erre a pünkösd volt. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma. Pünkösdi királyt is választottak, aki minden ünnepségre, mulatságba hivatalos volt egy évig. De választottak pünkösdi királynét is, általában öt lány járt házról-házra, köztük a legkisebb volt a királyné. Körbevitték a faluban, énekeltek, megálltak az udvarokban, a háziaktól ajándékot kaptak.

Az egyik legfontosabb hagyomány a csiksomlyói búcsú. Itt található a Mária-kegyhely. Hagyományáról a 15.századból maradt fenn az első írásos emlék. Ez a népszokás ma is élő hagyomány, a magyarság egyetemes találkozóhelye. 
Zarándokvonatok viszik minden évben Magyarországról a zarándokokat, de van aki lóháton vagy akár gyalog is megteszi az utat Csíksomlyóba.

Pünkösdi táplálkozás - régi ünnepünk hagyományai

                                              Pünkösdi rózsa (népiesen bazsarózsa)
Sokszor hallottam már, hogy a pünkösdnek nincsenek annyira ismert és hagyományos ételei mint a karácsonynak és a húsvétnak. Ez azért nem teljesen igaz. Valóban, sokan nem tudják, hogy ez milyen ünnep, milyen népszokásai, hagyományai vannak, milyen ételei. De sokan vannak, akik tudják, hogy  a keresztény egyház egyik fő ünnepe, a húsvét utáni ötvenedik napon kezdődik. A Szentháromság ünnepe. A szentlélek kiáramlása a tanítványokra. A mai emberek felé az az üzenete, hogy újítsuk meg a lelkünket, értsenek szót egymással az emberek, - nem az a lényeg, hogy milyen ételeket eszünk. 

A népszokásokból egy néhány a régi magyar falvakban választott pünkösdi királyválasztás, amely egy évre szólt. Amelyik legénynek a lova a leggyorsabban futott az lett a "pünkösdi király", de választottak hozzá "pünkösdi királynőt" is. Majálisokat, táncmulatságokat is rendeztek, májusfát állítottak. Gyerekkoromban itt Budapesten - mert itt születtem - a Városligetben voltak a majálisok, sokszor elvittek a szüleim a testvéreimmel együtt, és búcsúk is voltak. Népszokás volt még - remélem, hogy a falvainkban még most is -  a pünkösdi énekes, táncos adománygyűjtő jellegű pünkösdölés.
De most is országszerte sok-sok városban, faluban voltak hagyományőrző rendezvények.

És most az ételekről: Van egy régi szakácskönyvem 1985-ös kiadás a Régi ünnepek a konyhában című. Ebben található karácsonytól karácsonyig minden ünnepünk - még május 1. is és ehhez is kapcsolódik majális és májusfa állítás.
Az ünnep hagyományos ételei: a Kunsági pandúrleves - galamb vagy csirke a fő alapanyaga. Rántott csirke petrezselymes krumplival és uborkasalátával, Idei libasült, Földiepres pite, Cseresznyés lepény, Tyúkhúsleves, Csirke szalmi módra - ezt városokban, lakásban nem nagyon lehet elkészíteni, mert a frissen vágott csirke vérét kell felfogni és az aprólékával apróra vágva, hagymásan, fűszeresen párolva készíteni, majd a zsírban kisütött zsemleszeletekre rakva teszik a kisebb csirkék mellé endíviával díszítve. 
Ezekből az ételekből én csak a Rántott csirkét készítettem el petrezselymes krumplival és uborkasalátával. Örültünk, mert szeretjük és ezt hétvégeken is gyakran készítem. A húslevesek nem a kedvenceim, földieper még nem az igazi és drága, idei friss cseresznye pedig még nincs, pláne 2 kg, mert ennyi kellene a lepényhez - megadják a módját a régi receptes könyvek. A gyümölcsös süteményeket is szeretjük, majd egy kicsit később lesz nálam az ideje.
Persze más étel is készült nálam, pl. Paprikás csirke tojásos galuskával vagy a látható Kókuszos- csokis sütemény,de nem volt időm mindent fényképezni, mert rögtön pünkösd után kedden mesteremberek jönnek hozzánk és pakolásznunk kellett, zűrös volt a hétvégénk.

Itt olvashattok az ünnepről egy korábbi írásomban

Pünkösd - Szentháromság ünnepe

                                   Kívánok minden kedves Olvasómnak!

                                           Pünkösdkor

                                                     Pirospünkösd napján,
                                                        mikor gyümölcs érik,
                                                        életed kalászát
                                                        angyalszemek nézik.
                                                        Ezüstös harmatot
                                                        csorgatnak tövére,
                                                        hogy termése nőjön
                                                        S vihar ki ne tépje.

                                                        Pirospünkösd napján
                                                        az Úr keres téged,
                                                        Zúgó szelek szárnyán
                                                        Lelkét küldi néked.
                                                        Fogadd szeretettel
                                                        a mennyei lángot,
                                                        növeljen szívedben
                                                        hitet boldogságot.
                                                                              (Piován Győző)


Ennek az ünnepnek is - amely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik - vannak egyházi, népi és gasztro hagyományai is. Mostanában gyakran hallottam, hogy nincs gasztro hagyománya olyan mint a karácsonynak és a húsvétnak, de ez nem igaz.
A pünkösdi étkezéssel kapcsolatos, hogy néhol már ősszel gesztenyét vermelnek el, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el, hogy miért, arról már nem szól a fáma, - legalábbis én nem olvastam róla.
Pünkösdkor már itt az igazi tavasz, és a téli egyhangú étrendet változatossá tehetjük különböző zöldség- és főzelékfélékkel.
Pünkösd hagyományos étele az idei rántott csirke és az idei liba uborkasalátával.Talán nincs is olyan ember, aki a rántott csirkét nem szereti. Mi is szeretjük és én is rántott csirkét fogok készíteni új petrezselymes krumplival és uborkasalátával, és sertészsírban sütöm ahogy a hagyomány előírja.

Tehát hagyomány a következő ételek:
- Kunsági pandúrleves
- Tyúkhúsleves
- Rántott csirke
- Petrezselymes krumpli
- Uborkasaláta
- Csirke szalmi módra (ez csak faluhelyen készíthető, mert a frissen vágott csirke vérét fel kell fogni a szalmihoz. (régi, de jó étel)
- Idei libasült
- Sült krumpli
- Cseresznyés lepény (én meggyes rétest készítek)
- Földiepres pite  (én Epres-túrós-vaníliás pohárkrémet készítek)

Azt hiszem, hogy nem rossz menü igaz?

(A pünkösdről, jelentéséről ITT írtam)

Pünkösd - a szentlélek kiáramlása

MINDEN KEDVES OLVASÓMNAK KELLEMES, SZÉP, BÉKÉS,

                        PÜNKÖSDI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!

A pünkösdről részletesen írtam ITT

Pünkösd hava

Mikor van pünkösd? - jelentése

A pünkösd elnevezés a görög pantekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e, és június 13-a közé esik. Ebben az évben június 12-13. és a Szentháromság ünnepe. A Szentháromságból ismert Húsvét  után az ötvenedik napon tartják. Így pünkösd vasárnap a nyugati kereszténységben legkorábban május 10-én van. Ez is változó dátumú ünnep a Gergely-naptár szerint.
Újszövetségi egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg. A Szentlélek, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása ez a kiáradás. A Szentlélek ezen a napon áradt ki az apostolokra, és ezzel  a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára. A Szentlélek jele a katolikus ikonográfiában a galamb. Amikor Jézus Keresztelő Szent Jánosnál keresztelkedett, rögtön utána galamb szállt Jézusra.

Szép tavaszi ünnep a pünkösd is, bár nincs akkora hagyománya, mint a húsvétnak, pedig Jézus mennybemenetele után szállt le a Szentlélek az apostolokra, így annak emlékezete az ünnep.
Balassi Bálint így dícsérte költeményében a pünkösdöt:

"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje./ Mindent egészséggel látogató ege./ Hosszú úton járónak könnyebbítő szele!/ Neked virágoznak bokrok, szép violák,/ Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak,/ Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak..."

Népszokások

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz, de több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római tavaszt köszöntő ünnepi alkalmakra, amikor Flóra istennőt, a növényvilág, és a virágok (termékenység) istennőjét köszöntötték.
Elődeink jókivánságokkal tértek be az ünnep reggelén szomszédaikhoz, ismerőseikhez, rokonaikhoz, és kívántak minden jót imigyen: "Régen a Noé galambja / Hogy megszünt a vízözön habja,/ Bárkának ne lenne rabja /Zöld ágat vitt be ő szája. / Én is azért mint zöld ággal,/ Beköszöntök hozsannával./ Legyen az Isten ez házzal."
Dédanyáink, - de még az én nagymamám is - az 1800-as, 1900-as években, és a szüleim az 1940-1950-es években a kertből szedett zöld ággal, és a pünkösdi rózsával díszítették a szobákat, és akinek volt gazdasági épülete, annak a bejáratát is.

Májusban és június elején virágzik a bodza is, és elődeink úgy gondolták, ha illatos bodzaágat tűznek portájuk falára és a kerítésre, akkor Isten haragja, vagyis a "mennykő" elkerüli az otthonukat. Az ágakat az ünnep után megszárították, és füstöltek vele, amikor fekvőbeteg volt a családban. Teát főztek a torokfájós gyerekeknek a szentkép mellé tűzött virágból, és esküdtek rá, hogy a pünkösd hajnalán szedett bodza virágjából készített ital a legjobb gyógyír különféle nyavajákra - és ez igaz a mai napig is.
Az én dédszüleim, nagyszüleim, az édesanyám is ismerték gyógyító erejét és használták is. A mai napig én is használom az influenza is elkerül, és akit elér ha issza a bodza teát, akkor 3 nap alatt leszámol vele. Sokan  használják a mai időkben is. Áldott legyen ez a növény.
De az a baj, hogy az ünnepeinkhez kapcsolódó hagyományaink, szokásaink kiveszőben vannak, mert kihalóban vannak a továbbadók, és nem nagyon vannak befogadók.
Őrizzük szokásainkat, hagyományainkat, higyjünk minden jóban,mert nélkülük nagyon üres, sivár lesz utódaink élete vagy már most is az - ez a tapasztalatom.