Farsang, karnevál

Színes kavalkád, busójárás, mulatság, tánc, zene, vigadalom, étel, ital.

         
                                 Péter Erika: Farsangi örömök

                                 Vízkereszttől negyven napig
                                  Mulatoznánk pirkadatig!
                                 Farsang faggyal érkezett,
                                 Tánccal temettük a telet.
                                 Farsang fánkja illatozik,
                                 Orrunk, gyomrunk vágyakozik.
                                          Nagyböjt előtt
                                          "farsang farka",
                                 Hacacáré három napra!
                                 Kövércsütörtökre már,
                                 Véget ér a karnevál.
                                 Nagybőjt után fogyókúra,
                                 Jövőre meg kezdjük újra!

Január 6. Vizkereszttől február 21. Húshagyó keddig télbúcsúztató ünnepségsorozat ideje van, amelynek az utolsó három napja a csúcspontja. Ilyenkor vannak a karneválok (pld. a velencei karnevál is) nálunk a mohácsi busójárás a legnagyobb farsangoló esemény. (az idén február 16-21.) Tehát  sok idő van a mulatozásra, evés-ivásra. Tipikus téli farsangi étel a kocsonya pálinkával és borral kísérve. Készülhet rétes is, amely szerencsét hoz a családra, de alapvető étel a fánk. A szalagos fánk finom, lágy és baracklekvárral isteni, a csöröge pedig ropogós és fahéjjal mennyei.
A farsang hossza változó, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik, vízkereszttől, (avagy a háromkirályok (napkeleti bölcsek) a húsvétot megelőző nagyböjt kezdetéig, azaz húshagyó keddig (február 21.) tart.
A téli napforduló után tartott téltemető-tavaszköszöntő ünnepség ez az időszak, amely a karácsonyi ünnepkör vége,  és a húsvét közé szorult. De ez nem véletlen...

Farsang

Elmúlt 2010, még állnak sok helyen - nálunk is - a feldíszített fenyőfák és már itt van a farsang  a maszkos mulatságok, a fánkkészítés időszaka.

A farsang német eredetű szó, a húsvéti nagyböjtöt megelőző mulatságok időszaka, január 6-ától, vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A télbúcsúztató farsangi mulatságokat a húshagyókedd zárja.
A karácsonyhoz hasonlóan a farsangot sem egyidőben rendezik, pl. Velencében már István napján (dec. 26.), Spanyolországban Sebestyén napkor (jan.20.) kezdődik. Rómában azonban csak a hamvazószerdát megelőző 11 napot hívják farsangnak.
Régen a farsangot mind az egyházi, mind a világi hatóságok elítélendő rossz szokásnak tartották, mert rendbontással, lármázással, féktelen mulatozással járt. A farsang gyökereit a pogány római ünnepekben találjuk meg. Egész Európában nemcsak a nép körében volt általános a farsangolás, hanem a királyi udvarokban is. Mátyás királyunk udvarában is nagy mulatságokat rendeztek, amelyekre Beatrix királyné olasz rokonsága küldte az álarcokat.
II. Lajos, a mohácsi csatában elpusztult fiatal király is mestere volt a farsangolás megrendezésének.
Rendkívül gazdagok a farsanghoz kapcsolódó szokások. Van gonoszűzés, télkergetés, tuskóhúzás, bőgőtemetés, férfi-női ruha- és szerepcsere, álarcviselés, bál.
A szokások, hiedelmek főleg farsangvasárnaphoz, farsanghétfőhöz, húshagyókeddhez, azaz a farsang végéhez kötődnek, amikor már "elűzték a telet". A nagy ünneplésre az előkészület a farsang vasárnapja előtti csütörtökön kezdődik, amit a nagy evés-ivásról kövércsütörtöknek neveznek. Ezen a napon jó ételeket fogyasztottak, fánkot sütöttek, a bő termés reményében. Csütörtök éjféltől szombat estig böjtöltek, ezután pedig hamvazószerdáig az evés-ivásnak, bálnak, a vidám mulatozásnak volt itt az ideje. Ez a mulatozás már a tavasz jöttének való örvendezésről szólt.

A farsang fő étele a farsangi fánk és a kocsonya, de készítik a parasztos levest, töltött húst -én már elkészítettem  Szilveszterre, de még van belőle -, bácskai húslevest, vadászpecsenyét, hideg hájas kalácsot, és a fánk többféle változatát (burgonyafánk, almafánk, túrófánk, hússal töltött fánk stb.)

Vannak ételek, amelyekhez legendák fűződnek, ilyen a fánk is, amihez kettő is fűződik.
Az egyik szerint volt egy nagyon népszerű pékmester Bécsben, akit Krapfen Úrnak hívtak, az ő műhelyében készűlt a fánk, de csak a halála után. Az történt, hogy az özvegye nem tudta elég gyorsan kiszolgálni a tűrelmetlen vásárlóit, és mérgében egy darab kenyértésztát akart valakinek a fejéhez vágni. A tészta célt tévesztett - szerencsére - és a forró olajban landolt, és pillanatok alatt gyönyörű aranysárgára sült. Ebből lett a bécsi fánk - van ennek is receptje.
A másik történet szerint a francia forradalom áldozatául esett királyné, Marie Antoinette fedezte fel egy utcai mézeskalácsosnál a fánktésztát. Farsangi állarcosbál volt, és a királyné álruhában szórakozott  a karnevált ünneplő tömegben.