Manapság ha körülnézünk a legegyszerűbb piaci zöldségesnél, elámulunk a változatos kínálaton. A polcokon többnyire nem hazai gyümölcsöket találunk, hanem mint valami bőségszaruból öntik elénk az alig, vagy soha nem látott és kóstolt egzotikus furcsaságokat. Ez a bőségszarú változatossá teszi az életünket, ételünket. Kezünkbe vesszük és nem tudjuk, hogy mire való egy-egy furcsaság, harapni kell vagy hámozni, vagy szelni és még sorolhatjuk a kérdéseket. A kókusz is külhoni, de nem annyira ismeretlen furcsaság, talán a legrégebbi amit ismerünk és használunk ételeink készítéséhez. Nekem a kókusz, ez a trópusokon őshonos pálmafa termése, az egyik kedvencem. A friss kókuszdió illata és íze különösen finom, felölmúlja a készen kapható reszelék aromáját, ezért érdemes bíbelődni vele.
Én a kókusztejet házilag készítem. A kókusztej nem tévesztendő össze azzal a nem különösebben ízletes folyadékkal, amely a friss kókuszdió belsejében található. Akkor nézzük, hogy mi is található benne ami finom...
Hozzávalók:
4 nagyobb csirkecomb, 4 gerezd fokhagyma, 1 csipős csöves paprika, 1/2 piros húsú paprika, 2 szál újhagyma, 4 ek. olaj, 1 kk. kurkuma, bors, só, 1 dl száraz fehérbor, 20 dkg zöldborsó (mélyhűtött vagy új ha már kapható), 2 dl tejszín, 1 kókusz (a házilag készített tejhez) vagy 10 dkg kókusztejpor, 1 ek. étkezési keményítő, 25 dkg rizs, 5 dkg mazsola
A csirkecombokat megmosom bedörzsölöm sóval, borssal. A hagymákat megtisztítom, a fokhagymát apróra, az újhagymát, a zöldpaprikát karikára (de nem kell belőle mind, mert van más is ami erős, csak pár karika), a piros paprikát kockára vágom.
A forró olajban megpirítom a csirkecombokat, majd kivesze az edényből. A z olajba teszem a fokhagymát, a zöldpaprika karikákat, kurkumát és egy pillanat alatt összepirítom. Felöntöm a borral visszateszem a csirkecombokat és fedő alatt takarékon párolom félpuhára. Hozzáadom a fagyos állapotú borsót, és további 10-15 percig készre párolom és melegen tartom.
A rizst megmosom és úgy, mint a zacskós riszt bő sós vizben megfőzöm. Kevés olajban megforgatom és a beáztatott, leszárított mazsolát belekeverem.
mártás: a kókuszdiót a férjem kiszúrja, és tökéletesen kicsöpögteti, majd leszűröm a belsejében található kókuszlét, amely vízszerű. Ezután 200 fokra felforrósított sütőbe teszem és addig "sütöm" amig a héja megrepedezik. Konyharuhára teszem és ahol még nem vált el a héja a kókuszhústól, ott kissé megveregetjük kalapáccsal. A héját burgonyahámozóval lehántjuk, a belső vékonyabb héját is, majd leöblítem, és lereszelem finom reszelőn (de szeletelhetjük vagy gyalulhatjuk is, attól függően, hogy mire használjuk)
A 10 dkg reszeléket 2,5 dl tejjel vagy vízzel, szelid forralással 30 percig főzöm, majd leszűröm és jól kinyomkodom. Ezzel kész a kókusztej. Akinek ez macerás készítse a kókusztejporból.
A kókusztejbe beleteszem a keményítőt, a tejszínt és beleöntöm a hús visszamaradt zsírjába, és sűrűsödésig forralom. Tálalom a húsra locsolva, megszórom a piros paprikakockákkal, és az újhagymakarikákkal. Mellé teszem a rizst.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése