Javában benne járunk a tavaszban, de a férjem kívánsága az volt, hogy mire újra itt van az ideje ennek az ételnek, készítsem el még egyszer, mert ezt szeretne enni. Én örömmel teljesítettem a kívánságát pedig a szezonális étkezés híve vagyok még akkor is, ha sokféle alapanyag már egész évben kapható.
Hozzávalók:
1 kg sertéslapocka, 1 1/2 kg vecsési savanyú káposzta, 10 dkg füstölt szalonna vagy a kisült zsírja, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1/2 csomag csombor (borsfű), vagy örölt, 4 dl tejföl, kalocsai pirospaprika, só, pici köménymag, csontlé vagy viz, 15 dkg rizs (lisztes habarás helyett mi jobban szeretjük)
A húst megmosom, kockára vágom. A szalonna zsírjában megpirítom az apróra vágott vöröshagymát, hozzáadom a szintén apróra vágott fokhagymát, köménymagot, pirospaprikát és a húst, amit teljes lángon pörkölök időnként kevergetve , majd felöntöm a csontlével (alaplét szoktam készíteni már jó előre). Ha elfőné a levét, akkor pótolom. Amikor a hús félig megpuhult hozzáadom a káposztát és fedő alatt főzöm. Kb. a készre fövés előtt 15-20 perccel beleteszem a megmosott, leszűrt rizst a csombort és ezzel is összefőzöm. Forrón tálalom tejföllel a tetején (ha van friss csombor, akkor azzal is megszórhatjuk a tetejét.)
Nálam is kedvenc. Az ételnek egyébként semmi köze a székelyekhez. A névadó majdnem kollegád volt. Lásd bejegyzésem:http://eshobbychef.blogspot.hu/2010/07/ines-kochstudio-szegediner-gulasch-igy.html
VálaszTörlésHa kíváncsi vagy az én egyik verziómra:
http://eshobbychef.blogspot.hu/2010/09/csulkos-szekely-kaposzta-sult.html
Igen nálunk is kedvenc. Ismerem én is az eredetét, hogy semmi köze a székelyekhez.
VálaszTörlésHogy érted, hogy a névadó majdnem kollegám volt?
Megnéztem mind a két bejegyzésed a videót és a receptedet. A németek tanítása kicsit furcsa, mert mi magyarok nem rakunk bele zöldségeket - ha jól vettem ki. A Te recepted is finom lehet.
Egyébként minden szakácskönyv - és nekem elég sok van - székelygulyásnak írja, de van egy könyvem Horváth Ilonától nála megtalálható mind a kettő változat a tartalomjegyzékben és persze a leírás is, ráadásul egymás alatt a Székelykáposzta és a Székelygulyás. De szinte nincs közöttük különbség. Fűszerezésben lehet, van aki kaporral, vagy csomborral (azaz borsikafű) vagy ezek nélkül még egyszerűbben fűszerezve készíti.
Szóval én úgy gondolom, hogy nevezhetjük Székelykáposztának és Székelygulyásnak is.
Persze. Lehet gulyásnak és káposztának is nevezni. De, Székely-káposztának, s nem Székelykáposztának. A szakácskönyvek zöme is rosszul tudja. Az étel névadója Székely József, Petőfi Sándor barátja, s azért majdnem kollegád, mert foglalkozására nézve főlevéltáros volt.Te pedig - ha jól tudom - könyvtáros voltál nyugdíjazásod előtt.
VálaszTörlésIgen valóban rosszul tudják, akik a szakácskönyvben egybe írják és nem kötőjellel. De sok ilyet lehetne szóvá tenni. Olvastam a névadóról, de nem annyira részletesen, és sok más étel és névadója kapcsolatáról is, és több mint valószínű, hogy Székely Józseffel kapcsolatban elfelejtettem, hogy főlevéltáros volt, ami miatt majdnem kollegák vagyunk.
Törlés