Én ismerek nem is egy mézeskalács készítőt, aki még ma is készít ilyen ősi mézeskalácsütő formában mézeskalácsot, és olyan fafaragót is, aki csodás ütőformákat készít a régi ősi mintákkal, de olyat is, aki a mai igényeket is kielégíti.
Kézművesként több évtizede én magam is készitettem és árusítottam megrendelésre és vásárokban is, rangos rendezvényeken (Néprajzi Műzeum Iparművészeti Múzeum, Mesterségek ünnepe a budai Várban stb.) mézeskalácsot, és a múzeumokban kiállítások részvevője is voltam, ahol díjazták a munkám.
Én nem a régi piros szíves, rózsás mézeskalácsot, és nem is az ütőfás formákat készítem, hanem azt, amit napjainkban a leggyakrabban készítenek, a mai igényeknek megfelelőt. Amikor zsűriztetek, akkor persze mindig szemelőtt tartom a hagyományos forma- és mintakincset, mert a zsűri csak azt értékeli. Ezen kívül szabadon szárnyalhat a fantázia, a forma és a minta, a fehér és a színes változatokat illetően.
A mézeskalács Betlehemem a kiállítás után még egy évig, a következő év karácsonyán dísze volt az ünnepi asztalunknak..De a kiállításon volt megrendelőm is, aki kérte, hogy készítsek egyet még akkor karácsonyra. Ezt ma már nem vállalnám, mert eléggé sérülékeny, a postában nem lehet bízni, hogy épségben megérkezzen.
Ez a munkám a 2004. évi XI. Betlehemi jászol kiállítás díjazottja volt. Négy táblaképből állt, ez az első, az Utazás Názáretből Betlehembe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése