2010. december 14., kedd

A szeretet ünnepe

A világ minden táján sok millió ember készülődik a karácsonyi időszakra, de sokan nem tartják a valláshoz kötődő szokásokat, hagyományokat vagy azért, mert  nem keresztény országban élnek vagy azért, mert nem vallásosak.
A karácsony Jézus születésének, s egyúttal a családnak, a szeretetnek, a békének az ünnepe is, ezért legyünk bárhol a világban valamilyen formában remélem, hogy mindenhová beköltözik a szeretet, a béke.
Kétségtelenül ez az év legkiemelkedőbb eseménye. A karácsony tartalmában és a külsőségeiben is egyaránt gazdag - de itt nem elsősorban az anyagiakra gondolok. Külsőségeiben ott van a szépen feldíszített fenyőfa, a fenyőillat, a gyertyagyújtás, az ajándékozás, a feldíszített lakás, az alkalomhoz illő öltözékünk, amikor körül álljuk a  karácsonyfát, amely a karácsony jelképe. De a lelkünkkel, a szívünkkel, tehát a bensőnkkel is éreznünk kell ennek az ünnepnek a meghittségét, hogy szeretet és béke van bennünk nemcsak a családunk, hanem minden jóakaratú és megtévedt embertársunk iránt is.


A FENYŐFA EREDETE - HAGYOMÁNYA

Bálint Sándor népmondájából megtudhatjuk a következőket: amikor Krisztusnak egy izben bújdosnia kellett az Úr ellenségei elöl, egyszer fenyőfához ért. A fának alig volt lombja, ezért az ágai mögé rejtette el Jézust, aki meg is menekült. Az Úr ezután megáldotta a fenyőt. "Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb, és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetükre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát."
A fenyőfa díszítésének szokása csak pár száz éves, de a zöldellő ágak a pogány ünnepeken is része volt az ünnepnek. Első írásos említése a németországi Schwarzwaldból származik, ahol 1419-ben a péklegények egy kórházban fát állítottak és almával, dióval, mézeskaláccsal, színes papírral díszítették fel. De Luther Mártonnak a reformáció atyjának is tulajdonítják az első fenyőfaállítást - de ez lehet legenda is.
A karácsonyfa állítás hagyományának gyökere a XVI. századi keresztény Európában, azon belül is Elzászban található - ami szintén német földön van. Céhházakban állítottak először karácsonyfát. Később a fenyőfa a szobákba került, és feldíszítették úgy, ahogy korábban.
Németországban elképzelhetetlen a karácsony feldíszített fenyőfa nélkül. Innen vették át a faálítás szokását a bécsi arisztokrata- és művészkörök, majd később a magyar nemesi és nagypolgári családok. A hazai kezdeményezés Brunszvik Teréz grófnő - az első óvoda alapítója - nevéhez fűződik.


A mi néphagyományunkban, szokásainkban a karácsonyi időszaknak, a fenyőfának nagy jelentősége volt mindig. Nagyon sok babona, szerelmi jóslás, varázslás  fűződik hozzá -elsősorban Luca napjához, ami december l3-án van - ami mára már elfelejtődött, a mai ember számára nem maradt meg csak írásos formában - a falvainkban még igen, ezt tapasztaltam amikor barangoltam karácsony havában az országban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése