A pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. A keresztény egyház annak emlékére tartja a pünkösdöt, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a szentlélek leszállt tanítványaira, az apostolokra és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek, ahol Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Tehát az egyház születése is.
A pünkösdi hagyományokban keverednek az ókori római, a keresztény és az ősi pogány elemek. Nálunk is és Európa nagy részén a középkor óta ismert szokás a pünkösdi királyválasztás. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai a hagyománynak. Ügyességi versenyen választják ki a legrátermettebb legényt. Szokás volt pünkösdi királynét is választani a falubéli kislányok közül.
A pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöldágjárás volt. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, boszorkányok ellen.
Pünkösdkor a parasztcsaládoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nemcsak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt. Sokszor került marhahús, baromfi is az asztalra.. Sütöttek valamilyen édes kalácsot, túrós lepényt , mákos kalácsot. Készítettek a bodza virágjából szörpöt, teát.
Nagyos sok finomságot ettek az ünnep alatt, meg is éheztem, ahogy nézem 😊.
VálaszTörlésSzépen összegyűjtötted az információkat Pünkösdről!
Köszönöm kedves Katalin. Igyekeztem...
Törlés